Nyaklnc
jbirodalom (Kr. e. kb. 1550-1075)
Az illatszerekhez hasonlan, a klnbz kszerek viselete is nagy kzkedveltsgnek rvendett az kori Egyiptomban. A nemesfmek s drgakvek mellett, az "egyiptomi fajansz"-ot is gyakran hasznltk a dszek elksztsnl. Legegyszerbbek a klnbz sznben kszlt fajansz gyrk s nyaklncok voltak. A dszt motvumok nemcsak szpek voltak, de gyakran a npi vallsi hiedelmekhez is szorosan kapcsoldtak. A klnbz szn, hengerekbl, korongokbl kszlt nyaklncokat gyakran kis fggk dsztik . Ezek lehetnek nvnyi motvumok (virgszirom, liliom, grntalma, bzavirg, stb), klnbz llatok (madr, gyk, oroszln, nyl, hal, stb.), vallsi motvumok (udzsat-szem, istensgek amulettjei, stb.) vagy akr hres uralkodk nvgyrbe foglalt nevei (III. Thotmesz, II. Ramszesz, stb.) is. Gyakran kszlnek nyakkek palmetta, rozetta vagy szlfrt alak dszek felhasznlsval. Az ll vzil alakban megmintzott figurk Thuerisz istennt, a szl nk vdelmezjt brzoltk.
Halotti szobrok
jbirodalom - Harmadik tmeneti Kor (Kr. e. kb. 1550-712)
A srokban elhelyezett szolgaszobrok kapcsn (1. kp) mr volt sz a tlvilgon vgzend munka alli mentessg fontossgrl. A Kzpbirodalomtl kezdden, a szorgoskod szolgaszobrokat felvltottk a kbl kszlt, kis figurk: a testet szorosan takar lepelszer ltzetbl csak a fej emelkedik ki. Jelents vltozs az jbirodalom alatt (Kr.e. kb. 1550-1075) kvetkezik be: a szobrocskk, kezben megjelenik a rgtr kapa, htukon a kis zskocska. Uniformizldik a rajtuk olvashat felrat is: a Halottak Knyve 6. fejezetnek szvege, amely a kvetkez szavakkal kezddik: "Elmondand (szveg) annak rdekben, hogy egy sauabti (= szolga) elvgezze valaki helyett a munkt a halottak birodalmban".
A fbl, kbl kszlt pldnyok mellett egyre nagyobb szmban fordulnak az n. "egyiptomi fajansz"-bl kszlt figurk. Az jbirodalmi pldnyok elssorban vltozatossgukkal tnnek ki: a mmiaforma mellett elfordulnak dszes ktnyt visel, lket utnz pldnyok is. A kkmzas szobrocskk tvezetnek bennnket az jbirodalmat kvet, n. Harmadik tmeneti Korba (Kr.e. kb. 1075-712). Ekkor megsznik a forma- s szngazdagsg, ltalnoss vlik a mmiaforma s dominnss a kk szn.
Renenutet sztl
jbirodalom (Kr. e. kb. 1550-1075)
A kismret, homokkbl kszlt sztl ("emlkk") a npi vallsossg emlke. A jeleneteket kt regiszterben helyeztk el. A fels kpmez bal oldaln nagymret kobra, fejn ketts tollkoronval: Renenutet istenn, a gabonaraktr rnje, az arats s a betakartott terms oltalmazja, akinek virgz kultuszrl szmos emlk maradt fenn a thbai kzmvesek hres teleplsn, Deir el-Medine-ben is. A kgyistenn mgtt papruszcserje, az istennk szoksos jelvnye lthat. A kpmez jobb oldaln ll frfialak tel- s italldozatot mutat be a "tiszta (szent) hely magtrnak Nekhbet-Renenutet (istennje) eltt". Az als regiszter bal oldaln nagymret gabonatrol edny (pithos) eltt a "hz rnje" felemelt karokkal dvzli az istensget. Mgtte fiai kvetkeznek, kezkben ldozati ajndkokkal. A sztl eredetileg festett volt. Ez ma mr csak nyomokban fedezhet fel a kgy mellrszn s az ldozatot bemutatk alakjain.
Hormesz kincstrr sztlje
jbirodalom (Kr. e. kb. 1550-1075)
A mszkõbõl kszlt sztl Ozirisznek az jbirodalom idejn is szleskrû kultuszt dokumentlja. Az brzolsokat hrom mezõre osztottk. A felsõ mezõben, kzpen, a flkrv alatt, kt udzsat-szem kztt, a vizet jelkpezõ edny fltt az rkkvalsgot jelkpezõ sen-gyûrû lthat. E kompozci alatt, dsan megrakott ldozati asztal mgtt, a kpmezõ bal oldaln Ozirisz trnol. A testt szorosan takar lepelbõl csupn kt keze ltszik ki, melyek az istensg jelvnyt, az uasz-jogart tartjk. Tarkjnl a nyakt dsztõ menit-nyakk ellenslya csng. Fejn a jellegzetes Atef-koront viseli. Az ldozati asztal elõtt az istensget kszntõ "kincstrõr" Hormesz s csaldtagjai sorakoznak: fia, kezben a tartssgot s megjulst szimbolizl papruszcsokorral, anyja, tisztelgsre emelt karokkal valamint felesge, ldozati ajndkokkal. A kisrõszveg Oziriszt "Abdosz ura" ill. az "rkkvalsg ura"-knt emlti. A kzpsõ mezõ bal oldaln mr Hormesz s felesge l az ldozati asztal mgtt s szmukra mutat be ldozatot elsõszltt fiuk Szapair. Mgtte kistestvre, Haemuaszet, jobbjban papruszvirggal. A kpmezõ jobb oldaln, a szintn ldozati asztal mgtt lõ hzaspr valsznûleg a kincstrõr szlei: Hui kszersz s felesge Amonemuszeht. A harmadik regiszter kzepn elhelyezett ldozati asztal kt oldaln szimmetrikus elrendezsben lnek a csaldtagok: hrom nõ s hrom frfi.
|