| Nyaklánc
Újbirodalom (Kr. e. kb. 1550-1075)
Az illatszerekhez hasonlóan, a különböző ékszerek viselete is nagy közkedveltségnek örvendett az ókori Egyiptomban. A nemesfémek és drágakövek mellett, az "egyiptomi fajansz"-ot is gyakran használták a díszek elkészítésénél. Legegyszerűbbek a különböző színben készült fajansz gyűrűk és nyakláncok voltak. A díszítő motívumok nemcsak szépek voltak, de gyakran a népi vallási hiedelmekhez is szorosan kapcsolódtak. A különböző színű, hengerekből, korongokból készült nyakláncokat gyakran kis függők díszítik . Ezek lehetnek növényi motívumok (virágszirom, liliom, gránátalma, búzavirág, stb), különböző állatok (madár, gyík, oroszlán, nyúl, hal, stb.), vallási motívumok (udzsat-szem, istenségek amulettjei, stb.) vagy akár híres uralkodók névgyűrűbe foglalt nevei (III. Thotmesz, II. Ramszesz, stb.) is. Gyakran készülnek nyakékek palmetta, rozetta vagy szőlőfürt alakú díszek felhasználásával. Az álló víziló alakban megmintázott figurák Thuerisz istennőt, a szülő nők védelmezőjét ábrázolták.
Halotti szobrok
Újbirodalom - Harmadik Átmeneti Kor (Kr. e. kb. 1550-712)
A sírokban elhelyezett szolgaszobrok kapcsán (1. kép) már volt szó a túlvilágon végzendő munka alóli mentesség fontosságáról. A Középbirodalomtól kezdődően, a szorgoskodó szolgaszobrokat felváltották a kőből készült, kis figurák: a testet szorosan takaró lepelszerű öltözetből csak a fej emelkedik ki. Jelentős változás az Újbirodalom alatt (Kr.e. kb. 1550-1075) következik be: a szobrocskák, kezében megjelenik a rögtörő kapa, hátukon a kis zsákocska. Uniformizálódik a rajtuk olvasható felírat is: a Halottak Könyve 6. fejezetének szövege, amely a következő szavakkal kezdődik: "Elmondandó (szöveg) annak érdekében, hogy egy sauabti (= szolga) elvégezze valaki helyett a munkát a halottak birodalmában".
A fából, kőből készült példányok mellett egyre nagyobb számban fordulnak az ún. "egyiptomi fajansz"-ból készült figurák. Az újbirodalmi példányok elsősorban változatosságukkal tünnek ki: a múmiaforma mellett előfordulnak díszes kötényt viselő, élőket utánzó példányok is. A kékmázas szobrocskák átvezetnek bennünket az Újbirodalmat követő, ún. Harmadik Átmeneti Korba (Kr.e. kb. 1075-712). Ekkor megszűnik a forma- és színgazdagság, általánossá válik a múmiaforma és dominánssá a kék szín.
Renenutet sztélé
Újbirodalom (Kr. e. kb. 1550-1075)
A kisméretű, homokkőből készült sztélé ("emlékkő") a népi vallásosság emléke. A jeleneteket két regiszterben helyezték el. A felső képmező bal oldalán nagyméretű kobra, fején kettős tollkoronával: Renenutet istennő, a gabonaraktár úrnője, az aratás és a betakarított termés oltalmazója, akinek virágzó kultuszáról számos emlék maradt fenn a thébai kézművesek híres településén, Deir el-Medine-ben is. A kígyóistennő mögött papíruszcserje, az istennők szokásos jelvénye látható. A képmező jobb oldalán álló férfialak étel- és italáldozatot mutat be a "tiszta (szent) hely magtárának Nekhbet-Renenutet (istennője) előtt". Az alsó regiszter bal oldalán nagyméretű gabonatároló edény (pithos) előtt a "ház úrnője" felemelt karokkal üdvözli az istenséget. Mögötte fiai következnek, kezükben áldozati ajándékokkal. A sztélé eredetileg festett volt. Ez ma már csak nyomokban fedezhető fel a kígyó mellrészén és az áldozatot bemutatók alakjain.
Hormesz kincstárőr sztéléje
Újbirodalom (Kr. e. kb. 1550-1075)
A mészkõbõl készült sztélé Ozirisznek az Újbirodalom idején is széleskörû kultuszát dokumentálja. Az ábrázolásokat három mezõre osztották. A felsõ mezõben, középen, a félkörív alatt, két udzsat-szem között, a vizet jelképezõ edény fölött az örökkévalóságot jelképezõ sen-gyûrû látható. E kompozíció alatt, dúsan megrakott áldozati asztal mögött, a képmezõ bal oldalán Ozirisz trónol. A testét szorosan takaró lepelbõl csupán két keze látszik ki, melyek az istenség jelvényét, az uasz-jogart tartják. Tarkójánál a nyakát díszítõ menit-nyakék ellensúlya csüng. Fején a jellegzetes Atef-koronát viseli. Az áldozati asztal elõtt az istenséget köszöntõ "kincstárõr" Hormesz és családtagjai sorakoznak: fia, kezében a tartósságot és megújulást szimbolizáló papíruszcsokorral, anyja, tisztelgésre emelt karokkal valamint felesége, áldozati ajándékokkal. A kisérõszöveg Oziriszt "Abüdosz ura" ill. az "örökkévalóság ura"-ként említi. A középsõ mezõ bal oldalán már Hormesz és felesége ül az áldozati asztal mögött és számukra mutat be áldozatot elsõszülött fiuk Szapair. Mögötte kistestvére, Haemuaszet, jobbjában papíruszvirággal. A képmezõ jobb oldalán, a szintén áldozati asztal mögött ülõ házaspár valószínûleg a kincstárõr szülei: Hui ékszerész és felesége Amonemuszeht. A harmadik regiszter közepén elhelyezett áldozati asztal két oldalán szimmetrikus elrendezésben ülnek a családtagok: három nõ és három férfi.
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
